Mulatságos esetek

Immár a közelmúltból idézem fel ezt a történetet. Sok kollégám tanúja volt, de lesz esetleg, aki még nem hallott róla, aki nem vett részt a Kárpát-Haza Operaturnén, vagy mondjuk ott volt, csak a hátsó sorokban állt és icipicit elterelődött a figyelme a színpadi történésekről. Nem mintha valószínű lenne, hogy léteznek olyan énekkari tagok, akik nem csüngenek teljes odaadással az előadáson, hanem esetleg beszélgetnek... Neeem, ilyen biztos nincs.

Tehát Hunyadi előadás volt, második felvonás, az úgynevezett lovagterem jelenetben, amikor V. László megérkezik Temesvárra, a Hunyadiakhoz. Itt látja meg Máriát és szeret bele, úgyhogy a darab további eseményei, hogy úgy mondjam, innen erednek. Szépen felsorakoztunk, hátul a férfiak, elöl két sorban a hölgyek, megérkezett Gara nádor, sajnos a lánya nem volt vele, pedig így volna megírva a jelenet. Mi tekintgettünk kifelé, hátha befut, de nem, helyette megérkezett a király. A Máriának kihagyott helyet az első sorban betöltöttük, hogy mégse legyen ott a feltűnő rés, aztán magunkban fohászkodtunk, "Na most mi lesz?"

Lezajlott a jelenet eleje rendben, mi elzengtük, hogy "Éljen jótevőnk, a nemes király..." , aztán a király elsétált a sor előtt, keresvén Máriát, hogy megszólíthassa. Csakhogy nem volt ott, egyáltalán. Ennek ellenére elkezdte a nótát, hogy "Szép leány, te e hon nyíló virága..." és megragadta a hozzá legközelebb álló énekkaros hölgyet, kihúzta a sorból és érdeklődött tőle : "Kegyelmem téged boldogít-e, mondd ?" Hàt lehet, hogy boldogította, de az biztos, hogy ennek nem adott hangot. Teljesen lefagyott szegényke, amúgy teljesen érthető, nem erről szól a szerződése, hogy hiányzó szólisták szólamát csak úgy beimprovizálja. Tehát hallgatott, viszont egy roppant bátor és nagy lélekjelenléttel rendelkező másik kolléganő a hátsó sorból kicsit elfogódottan beénekelte a szólamot. "Fölséges úr, hogyha lelked irgalom vezérli, imába foglal néped, és az Úr megáldja trónusod.". Ezt hallván László visszarakta a sorba az első, néma dámát és a hátsó sorból előhúzta a hősies Mária-helyettest.

Hát így történt. Mi persze pukkadoztunk, a jelenet szerencsésen befejeződött, bár túl sok értelme nem volt, de ha valaki látta mondjuk a legutóbbi Otello-rendezést,az nem is gondolná, hogy itt valami baki történt. Ahhoz képest itt konkrét körvonala volt a történetnek.