Volt párszor alkalmam ilyen kellemetlen helyzetbe keveredni.  Egy biztos, nem vagyok a lúzer típus, aki feltartja a kezét, ha átverik. Rossz emberismeretről tesz  tanúbizonyságot, aki megpróbálja.

   Az egyik ilyen harci helyzetem az volt,mikor sok-sok évvel ezelőtt -once upon a time - a tesz-vesz című internetes bazár még külön volt a vaterától, én is eladtam ott néhány kis gyerekruhát, kismamaruhát, apróságokat. Olyannyira apróságokat, hogy kaptam egy számlát az oldalnak járó jutalékról, párszáz forintról. Annyira kicsi volt az összeg, hogy nem utaltam át, gondoltam, megvárom, amíg legalább 1000 Ft lesz.  Igen ám,csakhogy egyszer csak kaptam egy levelet, miszerint a  késedelmi díjjal 1287 Ft-osra dagadt tartozásomat átadták egy behajtó cégnek,a nevét fedje a feledés homálya.  Na ekkor már befizettem a tesz-vesz oldalán a büntetéssel együtt 1580 Ft-ot és részemről elintézettnek vettem az ügyet.  Meg is lepődtem, mikor egy-két hónap múlva kaptam egy fizetési felszólítást, mindenféle fenyegetőzéssel, 3151 Ft-ról, ami a behajtó cég költségeinek megtérítéséről szólt.  Itt már szakadt a cérna. Mert hogy azon kívül, hogy kiküldtek kettő darab fenyegetőző levelet, az égvilágon semmit se csináltak. Úgyhogy amikor telefonon kerestek, akkor elég határozottan, nem kizárt, hogy emelt hangon és kicsit ingerülten elmondtam erről a véleményemet annak a boldogtalan telefonos munkatársnak, akinek épp az volt a feladata, hogy engem csesztessen. Felhívtam a figyelmét, hogy a nyavalyás tesz-vesz felé kifizettem a tartozásomat, bár ők se tettek mást, mint felületet biztosítottak, és ezzel részemről befejeztem. Mindenesetre ezután nem kaptam több levelet tőlük.

   Itt van aztán egy még mindig lezáratlan ügy. Csaknem  három éve  kezdődött.  Ugyancsak Vatera,  megláttam egy  latin tánccipőt, ami szép volt, kényelmesnek is mondták, kicsit ugyan húzós volt a postaköltség és hosszú a szállítási idő, de épp akkor kaptam jubileumi jutalmat, megrendeltem. Utólag már azért is haragszom magamra, mert az első "leütésre" a hirdető nem is válaszolt, én meg ahelyett, hogy hagytam volna az egészet a fenébe, még ráírtam,és végül át is utaltam neki a pénzt. Aztán vártam türelmesen, mikor közeledett a végső szállítási határidő, elkezdtem  ráírogatni, mindig nyomott valami süket hantát, hogy miért akadozik a szállítás, aztán már nem is válaszolt. Amikor minden, bármilyen módszerrel számított terminus lejárt, akkor írtam neki, hogy legyen szíves, utalja vissza a pénzt,  innentől kezdve nincs szükségem az árujára. Addigra már eltűnt a Vateráról és elkezdtek áradni a panaszok, rossz értékelések.  Kialakult a kép, hogy ez az ember egy csaló. Kutatásaim eredményeképpen rátaláltam egy webáruházára is, ahol menyasszonyi ruhákat és hasonlókat árult, mint kiderült, ott is pont ezt csinálta: nem szállította le a kifizetett árut, vagy sok idő múlva egy ócska terméket küldött, ami alig hasonlított a meghirdetettre.

   Végül megírtam neki, hogy ha a következő hétfőig nem kapom vissza a pénzt, feljelentést teszek a rendőrségen. Az ijedősebb csalók erre már általában beijednek, ez a fickó nem! Mindenesetre elküldtem neki a feljelentésemet beszkennelve. Egy-két hét múlva egy leírhatatlanul ócska csomagban kaptam egy cipőt, nem azt, amit rendeltem, nem abban a méretben, láthatóan egy kínai cuccot.  És mivel magam is rendeltem már Kínából, azt is tudom, hogy ilyen hosszú határidővel ingyen szállítanak, tehát azzal is át akart vágni, hogy elkért  tőlem postaköltségre valami  háromezer forintot. Ekkor fordultam az egyik tévé fogyasztóvédelmi műsorához, akik le is forgatták ezt az esetet -szerepeltem a tévében!!! :-)  - , akkor írt egy fenyegetőző levelet, hogy beperel engem a filmezés miatt, kisvártatva a tiltakozásom ellenére elküldött még egy, ugyanolyan ócska cipőt, ami ugyanúgy nem a méretem volt és ugyanúgy nem az, amit eredetileg rendeltem. Elég goromba leveleket írtam már neki, megmondtam, hogy nem kellenek az ócska cipői, ő azt válaszolta, hogy küldjem vissza őket,és ő utalja a pénzt, amihez amúgy már a postaköltséget is hozzászámoltam. Persze, azóta se kaptam meg, viszont nem rég kaptam az ügyészségtől egy levelet, ugyanis mások is feljelentették a kis bunkó csalót, aki állítólag ígéretet tett, hogy mindenkinek megtéríti a kárát, most épp erre várunk.

   Na és itt van az utóbbi napok gyöngyszeme, aminek még a kellős közepében vagyok. A történet háttere az, hogy vagy tíz éve Attila keresztszüleinek a szigligeti nyaralójában szoktunk egy-két hetet eltölteni nyaranta, teljesen ingyen és bérmentve, kétszintes, minden kényelemmel ellátott házban -noha csak a földi sugárzású csatornákat lehet fogni és nincs internet... :-) - 100 méterre a strandtól... Nagyon el lehet ám kényelmesedni az ilyesmitől. Az ember evidenciának veszi, minden nyár elején megbeszéljük, mikor szabad a ház és kész. Csakhogy idén kiderült, hogy elfelejtettek szólni, a házat átalakítják, mert már évek óta nem nagyon járnak oda, ezentúl ki fogják adni. Puff. Eddigre már június közepe volt,elkezdtem nézni balatoni nyaralási lehetőségeket,ami a mi esetünkben nem egyszerű, merthogy sokan vagyunk. Még ha Laura nem is jön, akkor is, három felnőtt, két gyerek, ez nem két fillér. Ráadásul vannak igényeik is, legyen az északi parton,lehetőleg közel Szigligethez, merthogy ott vannak az ismerősök,akikkel minden nyáron együtt fociznak és röplabdáznak.  Hosszas keresgélés után találtam egy apartmant, Badacsonytomajban, közel a strandhoz, meglehetősen olcsón, boldogan lecsaptam hát rá. Benne volt ugyan a feltételek leírásában, hogy június 24-ig lehet ingyen lemondani, de a fene se akarta lemondani.

  Csakhogy... mikor hazajöttünk Egerből, hol voltak ugye kellemetlen élményeink, a férjem kicsit utánanézett,és elhűlve látta, hogy az értékelések katasztrofálisak. Végigolvasgattuk,késő estig, éjfél utánig ezen tipródtunk. Kiderült, hogy  semmi se stimmel az értékesítő oldalon feltüntetett adatokból. Nem ott van, nincs körülötte kb semmi, se strand, se bolt,se étterem, amit mind ígértek, a panaszok szerint koszos, hiányos felszereltségű.  Ráadásul a negatív értékelésekre valami olyan primitív stílusban válaszolt a tulajdonos, ami kísértetiesen emlékeztetett a cipőközvetítő úr hasonló értékelésekre adott válaszaira. Tagadás a végsőkig, mindig más a hibás, főleg a vendég. Arra is rájöttünk, hogy a kedvező ár nem a teljes díj, amit be akarnak rajtunk vasalni -ez az én hibám, mert meg kellett volna néznem részletesen a visszaigazolás után -mindenféle plusz költségeket számítanak fel, gázhasználatra, internethasználatra, így már csaknem 20000 Ft-tal több,mint  ami ami az ajánlatban szép nagy számokkal szerepelt.  Ami vicces, az apartmanokról feltett képek között van minden, budai vár, csopaki csárda, Fehér Ház Washington DC-ben, fogadás az angol királynő születésnapján, teljességgel irreleváns képek, főleg, mikor az ember már tudja, mi a valóság.  Még annál is viccesebbek azok a pozitív, áradozó értékelések, amik véletlenségből ugyanazokkal a helyesírási hibákkal íródtak, amiket a tulajdonos hölgy a felháborodott válaszaiban előszeretettel elkövetett.

  Nahát ezek után családi okokra hivatkozva kértem a foglalás díjmentes visszamondását, de azt előre megmondom, hogy ha nem tekint el a teljes összeg kifizetésétől ez a kedves, intelligens hölgy, akkor is el fog tekinteni, mert hogy nem fizetünk neki, az biztos. Amúgy is disznóságnak tartom ezt a gyakorlatot, mert ha kérnek egy tisztességesnek mondható kötbért, késői lemondás esetén, az rendben van, de hogy a teljes összeget ki kelljen fizetni, az több mint túlzás. Ha rákényszerítenek, összegyűjtöm az összes hazugságot és hamis információt, ami az ajánlatban szerepelt, az összes negatív értékelést és harcolni fogok. Akkor meg régen rossz. Nem nekem. :-)    

 Végkövetkeztetésem:  mindig olvassátok el az összes apró betűt is. És ha mégis át akarnak vágni, ne hagyjátok magatokat.  Vesszenek a csalók!